Gyurusféreg szaporodasi alakja


A gyűrűsférgek eredeti sajátosságai náluk elváltoztak, elmosódtak. Így szelvényességük zavart, testüregrendszerük elnyomott vagy erőteljesen módosult, véredényrendszerük is eltér a többi gyűrűsféregétől. Az összehasonlító anatómiai és ontogenetikai vizsgálatuk azonban kétségtelenné teszik, hogy a gyűrűsférgek közé kell őket sorolnunk.

gyurusféreg szaporodasi alakja

A piócák mellett a korongférgek osztályát Myzostomidea sorolták még ide, melyeket mintegy élősködő tengeri féregfaj képviseli. Az újabb besorolásuk — a Clitellata osztály[ szerkesztés ] Az újabb anatómiai — taxonómiai vizsgálatok szerint nincs akkora űr a korábban szín-gyűrűsférgek altörzsébe Gyurusféreg szaporodasi alakja foglalt csoportok soksertéjűek osztálya — Polychaeta; kevéssertéjűek osztálya — Oligochaeta és a piócák között.

Account Options

A kevéssertéjűeket és a piócákat egy fontos anatómiai bélyeg köti össze egymással: a nyereg clitellum megléte. A nyereg az ivarérett egyedeken állandóan meglévő, vagy az ivarzás idején jelentkező, meghatározott szelvényekre kiterjedő, mirigyes megvastagodás. Elhelyezkedése fontos rendszertani bélyeg. A nyereg szerepet játszik a párosodásban, valamint a mirigyei által termelt váladék a lerakásra kerülő petecsomó kokon becsomagolására is szolgál.

Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A piócák testén látható gyűrűk nem valódi szelvények: egy szelvény több gyűrűre tagolódott. Ezt legjobban a belső szelvényesség megfigyelése igazolja. Testméretük 1—30 cm között változik.

A hymenolepidosis és a férgek petesejtjei azonosak pinworm férgek

Testük hát—hasi irányban erőteljesen lapított, csak kevés fajuk van, amely hengeres testű. Testfüggelékeik serték, csápokcsonklábak, kopoltyúk — kevés kivételtől eltekintve — nincsenek. Szelvényeik száma gyurusféreg szaporodasi alakja vagy Elkülönült feji részük nincs. Mind a feji, mind a farki végükön 4 vagy 7 szelvényből alakult tapadókorongjuk van.

Navigációs menü

Az elülső a szájnyílást fogja körül, a hátulsónak — általában — csak a mozgásban van szerepe egyes fajoknál a végbélnyílást fogja körül, de általában a végbélnyílás fölötte van. Szelvényezettségük zavartnak mondható, mert minden szelvényen gyűrűbarázdák vannak 2—14melytől sokkal több szelvény látszik, mint amennyi valójában van.

A gyűrűbarázdák száma jellemző a genusokra és fajokra. Testüregük is nagyon erősen módosult. Az izomzat és a töltelék szövet különböző fokozatokban összeszorítja, elnyomja a testüreget, úgyhogy az csak csatornák, üregecskék, és lakúnák képében van meg. Ezzel kapcsolatban véredényrendszerük pinworm parazita előkészítése vesécskéik is módosultak.

Kültakaró[ szerkesztés ] Testüket vékony kutikula borítja. Egyetlen kivételes esetben vannak rajta serték Acanthobdella.

Néhány fajon ektodermális lemezszerű vagy fonalas kopoltyúkat találunk. Ivarzás idején a testük 9— Bőrük egysejtű exokrin mirigyekben gazdag egyrétegű henger hámmelyhez alulról a simaizomelemek kapcsolódnak bőrizomtömlő. Az epidermisz alatt közvetlenül rostokban gazdag kötőszövet helyezkedik el, melyben zöld, fekete és barna festéktartalmú pigmentsejtek helyezkednek el.

Ezek adják a piócák sajátos sötét színét. Mozgás[ szerkesztés ] Izomrendszerük fejlettnek mondható, ugyanis külső körkörös cirkulárisközépső rézsútos diagonális és belső hosszanti longitudinális izmok rétegéből áll.

Ezeken kívül kapcsolódnak még hozzá erős háti és hasi, kiegyénült dorzoventrális izomelemek is. A tapadókorongok izomzata kiváltképpen fejlett. Velük kapaszkodik meg az állat a gazdán, amelyen rajta él, vagy pedig amelyre ideiglenesen vérszívás céljából rászívja magát.

A tapadókorongok azonban mozgásszervek is, hisz segítségükkel az állat araszolva mászik. Egyébként jól úsznak, testük függőleges síkban való hullámzó mozgatásával.

gyurusféreg szaporodasi alakja

Táplálkozás[ szerkesztés ] Az orvosi pióca Hirudo medicinalis három, fogazott állkapcsa, melyekkel sebet ejt a gerincesek bőrén. A lópióca a legnagyobb hazai piócafaj, kinyújtott állapotban elérheti a 12—15 cm-t.

Ugyan az állkapcsos nadályok közé tartozik, mégis ragadozó faj. Bélcsatornájuk egyenes lefutású cső.

gyurusféreg szaporodasi alakja hymenolepidosis faktorok

Előbelük alakulása háromféle lehet, mely egyben fontos rendszertani bélyeg is: egyesekben izmos garatot találunk garatos piócák rendje — Pharyngobdellidea ; mások szájában 3 félkör alakú, fogazott állkapocs van állkapcsos piócák rendje — Gnathobdellidea ; vagy garatjukban kiölthető ormány fejlődött ormányos piócák — Rhynchobdellidea.

Középbelükön — ritkábban az utóbélen is — kétoldali zsebszerű kitüremlések, vakbelek lehetnek, különösen a vérszívó fajokban. Ezekben a vakbelekben raktározzák a gazdaállatból kiszívott vért. Véredényrendszer[ szerkesztés ] Véredényrendszerük alakulása függvénye a testüregrendszer módosulásának. Az ormányos nadályok, illetve a garatos és állkapcsos nadályok érrendszere között kisebb-nagyobb gyurusféreg szaporodasi alakja figyelhetők meg.

Az ormányos nadályok ereinek önálló fala van, melyben színtelen vér hemolimfa kering. Megvan az egy-egy háti és hasi fővéredény, melyeket vékonyabb harántedények kötnek össze.

A háti fővéredény fala izmos, lüktetésével előrefelé löki a vért. A garatos, illetőleg állkapcsos piócák véredényrendszerét teljesen összeszorította a töltelékszövet és a fejlett izomzat. A véredényrendszer szerepét a testüregrendszerből megmaradt csövek, járatok, lakúnák veszik át gyurusféreg szaporodasi alakja ezeknek önálló fala nincs, bennük piros vér hemolimfa kering. A vér piros színét a plazmába oldott erithrokruorin nevű pigment okozza.

Az oldalsó laterális gyurusféreg szaporodasi alakja lüktető központok, szívek is vannak, a hát—hasi dorzális és ventrális edényeken nincsenek. A vér mozgását segíti a bőrizomtömlő perisztaltikája is.

Gyűrűsférgek

A laterális edényekben gyurusféreg szaporodasi alakja vér hátulról előre, míg a dorzális—ventrális edényekben fordítva kering. Valódi kapillárisok helyett ún. Légzés[ szerkesztés ] Általában diffúz, az egész testfelületen át zajló légzésük van, melyben a fő szerepet a bőrizomtömlő kapillárishálózata kapja.

Egyes fajoknak van hámeredetű, külső kopoltyúja, és ezen át lélegeznek. Kiválasztás[ szerkesztés ] Kiválasztószerveik, a metanefridiumok is módosultak. Számuk 10—17 pár, és a törzs középső szakaszában helyezkednek el. Csillóstölcsérük vagy nincs, vagy nem kapcsolatos a nefridiális csatornák.

Ebben az esetben a hasoldali lakúnákba vagy pedig ennek oldalüregeibe nyílnak. A módosult vesécskék maguk erősen hurkolt csövek, melyek végén kiszélesedett, hólyagszerű tartálykészülék van. Ez rövid csatornával nyílik a szabadba.

  1. Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.
  2. Állattan | Digitális Tankönyvtár
  3. Bélféreg mitol alakul ki
  4. Keresztrejtvény plusz
  5. Gyűrűsférgek – Wikipédia
  6. Piócák – Wikipédia

A neuroendokrin rendszer és érzékszervek[ szerkesztés ] Gyurusféreg szaporodasi alakja kevéssé differenciálódott, és garatideggyűrű köti össze a hasdúclánccal. Ez 33 dúcpárból áll, és a hasoldali lakúnában húzódik végig.

A tapadókorong szelvényszámának megfelelően elöl 5, hátul 7 dúcpár hosszanti tömeggé olvadt össze. A dúcpárok párosan összeköttetésben állnak egymással, vagy pedig látszólagosan összeolvadtak. Érzékszerveik igen gyengén fejlettek. Testükön mindenfelé találunk elsődleges érzéksejteket, melyek valószínűleg tapintósejtek. A feji tájon számos érzékbimbó helyezkedik el, melyek vagy tapintó, vagy pedig kémiai érzékszervek.

szalagféreg mit jelent ez?

A testi érzékbimbók a szelvények középső gyűrűjén ülnek az ún. Fényérzékelő sejtjeik is lehetnek, melyek csoportosulva és pigmenttel társulva a feji részen kezdetleges szemekké alakulhatnak.

Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora

Hormonrendszerük szoros összefüggésben van az idegrendszerrel. Mind a garat feletti agydúc és a garatalatti dúcban nagyszámú neuroszekréciós sejt van, de a hasdúcláncban is kimutattak hormontermelő sejteket. A hormonrendszer elsősorban a szaporodási folyamatokra van nagy hatással.

diphyllobothriasis parazitológia

Szaporodás és egyedfejlődés[ szerkesztés ] A piócák hímnős állatok. Szaporodásuk hasonlít a kevéssertéjűek szaporodására kölcsönös megtermékenyítés, kokonképzés stb. Hímivarszervek[ szerkesztés ] A piócák hímivarsejteket termelő szerve a heremelyek száma 4—17 pár, és párosával helyezkednek el.

Ketioz - Bali